A yorki lehet, hogy kicsi de mind ezek ellen�re egy igazi b�tor, rettenthetetlen �s sokszor el�g makacs terrier. A jelennel ellent�tben r�gen szeg�ny csal�dokban �lt munkakutyak�nt, m�g most ink�bb a m�dosabb csal�dokn�l tal�lkozhatunk vel�k. Mindez az�rt volt, mert r�gen a f�ldesurak nem engedt�k, hogy jobb�gyik 18- 20 cm-n�l nagyobbak legyen ez�rt erre a c�lra a yorki volt a legmegfelel�bb kutya. De m�g egy m�sik �rv is a yorki mellett sz�lt: Olyan kuty�t nem tarthattak anyagi helyzet�k miatt a jobb�gyak amik legal�bb egy kis hasznot nem hoztak. A yorki seg�ts�g�vel viszont n�ha egy kis vad ker�lhetett az asztalra. E mellett a v�rosokban sok volt a k�rt�kony r�gcs�l�. Ezek vad�sz�s�ra is megfelelt a yorki. A yorki kiv�l� jelz�kutya is �gy a rabl�kat s�t a t�zvesz�lyt is tudt�k jelezni a gazd�juknak. A main�l kicsit durv�bb tapint�s� sz�r�k annak volt k�sz�nhet�, hogy r�gen sokszor dolgoztatt�k �ket b�ny�kban amik h�v�sek, huzatosak voltak, mert j�l meg �rezt�k a robban�svesz�lyes g�zokat. Valamint az id�j�r�s viszontags�gainak is ellen kellett �llnia. Az XIX. sz�zadban megkezdt�k az egyre kisebb egyedek teny�szt�s�t. Az angol kennel klub hivatalosan 1886-ban fogadta el �n�ll� fajtak�nt a yorkshire terriert. 1880-ban nem sok sikerrel ugyan de meg jelentek az USA-ban az els� p�ld�nyok. De k�s�bb 1895-ben Angli�ban �s az USA-ban is kit�rt a yorki l�z. K�s�bb kezdett el terjedni a gazdagabb csal�dokban is. Nem kellett sok id�, hogy r�j�jjenek milyen j�l �ll kedvenc�knek a masni, cip�cske �s a kab�t. A r�gi 6- 8 kg-os kuty�k m�r csak t�bbnyire 3,1 kg-osak.